Rovarok az emberekben
Rovarok a természetvédelemben Bevezetés A természetvédelem természettudományos alapokon nyugvó társadalmi tevékenység. A természet védelmének igénye már az írott történelem előtti időkben megfogalmazódott az emberekben, vallási szövegekben, népköltészeti alkotásokban találhatunk a természet szeretetére és megóvására történő utalásokat.
Rovarok az emberekben. 9. Akácia hangya (Pseudomyrmex ferruginea)
Mint minden társadalmi tevékenység, a természetvédelem is elsősorban az embereken múlik, és akkor működhet igazán jól, ha a belső indíttatásból eredő etikai normák mellett tudományos alapokon nyugvó, egységes szabályozás vonatkozik rá. Ezért a természetvédelem történetét a jogi eszközök fejlődésén keresztül lehet igazán jól követni.
A kezdetek — rovarok nélkül A gerinctelen rovarok az emberekben védelme, megjelenésük a természetvédelmi szabályozásban sokáig nem volt annyira magától értetődő, mint más élőlényeké.
A hazai környezetjog kialakulásával és fejlődésének történetével hosszú oldalakat lehetne megtölteni, ám a gerinctelen állatok védelmének igénye viszonylag későn, kb. Ez annak tükrében érdekes, hogy a magyar természetvédelem jogi szabályozásának történeti előzményei kb. Ezek a korlátozások a közvetlen hasznot hajtó területekre és természeti erőforrásokra vonatkoztak, és az akkori kor embere számára a gerinctelen állatok természeti haszna — ún.
A veszélyeztetettség kérdése pedig a rovarok esetében vélhetően fel sem merült, hiszen a nem elsősorban gazdasági érdekből történő környezet- és természetvédelmi célú szabályozás más élőlények esetében is több évszázadot váratott magára.
A ténylegesen természetvédelmi érdekű szabályozás valódi igénye csak az as években került be a köztudatba, ennek megfelelően a Az első ilyen lista ben keletkezett FM körrendelet : madárfajt, valamint a denevéreket, vakondot, sünt és — a vízicickány kivételével — rovarok az emberekben cickányokat tartalmazta, és a rendelet felsorolta a védetté nyilvánított fajok egyedeivel szemben elkövetett tiltott rovarok az emberekben és a szankciókat.
A védett fajok listája ezt követően többször megújult, megjelent az erdőkről és a természetvédelemről szóló A fentieknek megfelelően a hazai természetvédelem jogi szabályozását a jogtörténettel foglalkozó szakirodalom három korszakra bontja.
Kizárólag másodlagos védelmi szabályozás korszaka az as évek végéig. A vegyes szabályozás korszaka az as évek végétől ig. Az elsődlegesen védelmi szabályozás korszaka óta, napjainkig.
Itt ki kell térni arra, hogy a ma ismert természetvédelmi szabályozás három fő tevékenységi kört foglal magába. Egyrészt ide tartozik a biodiverzitás és az élettelen természeti értékek általános védelme, mely nem jár a védett természeti érték és terület konkrét nevesítésével.
Húslégyfélék
Másrészről két kiemelt védelmi kategória jelenik meg: a természetes, illetve természetközeli élőhelyek, tájak területi védelme, valamint a veszélyeztetett természeti értékek védelemben részesítése, elsősorban növény- és állatfajok több szintű listáin keresztül.
Ha azonban kiragadjuk a rovarok védelmét, a fenti korszakoktól igen eltérő képet kapunk.
Bár az egyes területek védelme minden bizonnyal pozitív hatással volt az ott élő rovarvilág egyedeinek és diverzitásának megőrzésére, konkrét rovarfajok listaszerű védetté nyilvánítására csak ben került sor. Ekkor sem a természetvédelmi jogszabályok között kell keresni a védett fajokat, mivel nem elsősorban természetvédelmi célból kerültek védelem alá.
Rovarok az emberekben
OKTH rendelkezéshez kötik. FM rendeletben felsorolt fajokkal. OKTH rendelkezés ig volt hatályban, a mellékletében szereplő lista többször módosult. A legjelentősebb az as módosítás, amikor is az új listán szereplő rovarfajok moeciu méregtelenítő tábor a korábbiakhoz képest csaknem két és félszeresére nőtt. A bővítéssel rovar vált védetté hazánkban.
KöM rendelet jelentette. A rendelet újdonságai között kell említeni, hogy a hazai fajok védettsége mellett külön mellékletben szerepelnek az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok, továbbá ez az első olyan hazai fajlista, amely fokozottan védetté nyilvánít gerinctelen fajokat is. A 32 fokozottan védett gerinctelenből, egy csigafajt leszámítva mindegyik rovar, ezen belül 1 szitakötő, 3 egyenesszárnyú, 6 bogár, 2 tegzes és 19 lepke vált fokozottan védetté.
Ezek mellett védett rovarfaj szerepel a listán, és ekkor váltak védetté hazánkban pókok is, szám szerint 15 faj.
Eljött a rovar-apokalipszis: ha így megy tovább, folytatódik a brutális pusztulás
Érdekesség, hogy egyes madárfajokat már ben fokozott védelemben részesítettek, így ezt követően majd fél évszázadnak kellett eltelnie az első rovarok fokozottan védetté nyilvánításáig. A rendelet a hatályba lépése óta többször módosult, a védett fajok száma közben szépen gyarapodott. Rovarok az emberekben 55 fokozottan védett és védett rovar szerepel a listán, ezek túlnyomórésze a lepkék faj és bogarak faj rendjébe tartozik.
